Másfél harmad parádés játékkal verte simán, 9-4 arányban a Kontinentális Kupa mai játéknapjának ki-ki meccsén csapatunk a belga White Caps együttesét, s jutott tovább a dunaújvárosi tornáról. A java most jön, de egy nagy gratula kijár a csapatnak!
Dab.Docler – White Caps Turnhout 9-4 (1-1, 5-0, 3-3)
Dab.Docler: Sevela, Kiss D. 1, Hüffner (3), Azari 2, Galanisz (3), Papp V. 1, Pozsgai, Hegyi 1 (1), Peterdi 1, Vaszjunyin, Szappanos 1, Tőkési, Jobb, Pavuk 2, Gröschl, Kiss Á., Lencsés, Erdélyi P. (1), Virág T., Szabados, Papp Cs. Vezetőedző: Stephan Lundh.
A Kontinentális Kupa második, dunaújvárosi fordulójának döntőjét játszotta ma csapatunk a belga White Caps ellenében, méghozzá azzal a tudattal, hogy az Acélbikáknak legalább három góllal le kellett győznie vetélytársukat ahhoz, hogy kiharcolják a továbbjutást a csoportból. A mieink meccse előtt azért akadt még látnivaló, melyen a csapatunkat legyőző, ám a belgák ellen elvérző holland Hague 11-1-re legyőzte a spanyol Jaca gárdáját, ám a továbbjutásra ekkor már vajmi kevés esélye volt a délutáni győztesnek, hiszen a hollandok csak egy 2-0-ás esti DAB-siker esetén nyerték volna meg a csoportot.
Még egálban
Ez persze a mieink számára elfogadhatatlan volt, ezért már a mérkőzés elején igyekeztek tudatosítani ellenfelükkel, hogy itt nem sok jóra számíthatnak. Hiába alakítottak azonban ki több helyzetet is a DAB-játékosok, előbb Hüffner, majd Pavuk és Galanisz próbálkozását is védeni tudta O Brian kapus. A kezdeti fölény azonban hamar elpárolgott, s ahogy emberelőnybe kerültek a belgák, a kedvünk is sokkal rosszabb lett, mert ugyan a vendégek első fóros ziccerét még védeni tudta Sevela, az újabb védelmi megingást már góllal büntette a White Caps, mely Ziarny találatával a vezetést is megszerezte, vagyis ekkor már minimum négy gólt kellett volna szereznie csapatunknak a továbbjutáshoz (0-1).
A bekapott találat szerencsére nem zavarta meg túlságosan a mieinket, s két perccel később, Pavuk megpattanó lövésével sikerült is egalizálniuk (1-1). A harmadból hátralévő időben nagyon nyomtak az Acélbikák, de ekkor még sok hiba csúszott a játékukba, így igazán komoly helyzetet csak egyet tudtak kialakítani a vendégek kapuja előtt, ám azt Papp Viktor sajnos elhibázta, vagyis a nyitó felvonás végén még a belgák voltak a továbbjutók.
Parádés gólok harmada
A második felvonást emberelőnyben kezdte együttesünk, méghozzá kiválóan, hiszen az első sornak mindössze tíz másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy ziccerig játssza az elképzelt figurát, s mivel Azari nem hibázta el a helyzetet, máris nálunk volt az előny (2-1). A lőtt gól szárnyakat adott a mieinknek, akik két minutummal később, Peterdi emberelőnyös góljával már két fával megléptek ellenfelüktől, s ekkor már egyértelműen elérhető közelségben volt a továbbjutás (3-1). Úgy meg aztán pláne, hogy pontosan egy minutummal később Azari lopott korongot a vendégektől emberhátrányban, s bár szólója végén először még védeni tudott a belga hálóőr, a kipattanó ellen már nem volt esélye, így a 26. percben már a mieink álltak a virtuális tabella élén (4-1).
A negyedik találat után azonban újra izgulhattunk, mert pillanatok alatt kettős hátrányba kerültünk, ám Sevela és a védelem jól tette a dolgát, így sikerült kihúzni a kritikus időszakot. Ezt követően újból támadásba lendületek az Acélbikák, s mivel a vendégek játékosai egyre inkább elveszítették a fonalat, a 33. percben Kiss Dániel beleérős gólja után már 5-1-es hazai előnyt mutatott az eredményjelző. Ezzel azonban nem volt még vége a DAB-parádénak, mert az utolsó percben Pavuk bombázott óriási erővel a bal felsőbe, így a záró etap előtt már-már eldőlni látszott az első hely sorsa (6-1).
Tovább, tovább
A vendégek persze nem teljesen így gondolták, alaposan megnyomták a harmadik húsz perc elejét, s bizony ekkor Sevela több bravúrjára is szükség volt ahhoz, hogy megússzuk kapott gól nélkül. A 45. percben ráadásul emberhátrányba kerültünk, ám ahogy kiegészült együttesünk, egy mintaszerű kontra végén Hegyi bőrözte be a belga ketrecőrt, s ekkor már látszott, hogy innen nem lesz már visszaút a vendégeknek (7-1). Főleg úgy nem, hogy az ekkor már örömhokit játszó házigazdáktól a 48. percben Papp Viktor, míg az 51. minutumban Szappanos is betalált, így ekkor már joggal ünnepelte a továbbjutást a lelkes, s végig remek hangulatot biztosító hazai publikum (9-1).
Nem maradt túl sok izgalom tehát a véghajrára, ám az utolsó öt-hat perc történései a már biztos továbbjutás ellenére sem voltak túl vidámak. Kezdődött azzal ugyanis, hogy hat perccel a meccs vége előtt kettős fórba került csapatunk, ám ebből pillanatok alatt sikerült előbb egy szimpla, majd egy kettős hátrányt összehozni, melyeket kihasználva szépíteni is tudott ellenfelünk (9-3). Ezzel ráadásul még nem volt vége az utolsó percek hazai "lazulásának", mert tizenöt másodperccel a végső dudaszó előtt újabb gólt szereztek a belgák, akik így viszonylag elfogadhatóvá tudták így tenni vereségüket, ám a mieink továbbjutását szerencsére ez már nem veszélyeztette (9-4).
Az ötgólos sikerrel tehát csoportja első helyén végzett együttesünk, mely a dunaújvárosi jégkorong történetében harmadik alkalommal jutott tovább a Kontinentális Kupa harmadik körébe, ám a november végi, dániai csoportküzdelmek alatt már jóval nehezebb ellenfelek várnak Stephan Lundh csapatára, mely a házigazda Herning Blue Fox, az olasz Asiago és a brit Sheffield Steelers együtteseivel küzdhet meg a legjobb tíz között.
A sikernek örülünk
A továbbjutás ellenére felemás érzésekkel elevenítette fel a mérkőzés történéseit Stephan Lundh vezetőedző, aki természetesen nagyon örült együttese sikerének, ám az utolsó hat-hét perc eseményei egyáltalán nem tetszettek a svéd szakembernek.
- Örülünk a továbbjutásnak, s annak, hogy közel ötven percig jó teljesítményt tudtunk nyújtani. A második harmad jó játéka meghozta a várt eredményt, s az 50. percig igazából nem nagyon volt gond a játékunkkal. Ekkor azonban látványosan kiengedtünk, magára hagytuk egyébként kiválóan védő kapusunkat, s fegyelmezetlen játékunkkal három gólt is ajándékoztunk ellenfelünknek. A harmadik körben ezt már nem engedhetjük meg magunknak, erre fel is hívom majd a játékosok figyelmét, de a bosszankodásnál azért most nagyobb az örömünk, gratulálok játékosaimnak a győzelemhez és a továbbjutáshoz.

